Megpróbálom összeszedni, és leírni, mi az, amit mások posztjaiból megtudtam az angol oktatásról. Lévén van egy iskolás korú gyerekünk, akit Angliában intézménybe szeretnénk iratni.
Angliában a gyerekek 5 éves korukban kezdenek iskolába járni. Az iskola kötelező (naná), viszont ingyenes. Csak a tornaruhát és az egyenruhát kell megvásárolni, ami viszont kötelező, és iskolánként változó. Léteznek olyan boltok, ahol használtan is lehet egyenruhát vásárolni, érdemes körülnézni. Fizetni csak a délutáni külön órákért és az ebédért kell.
Az iskola szeptember 1-jén kezdődik, 5 évesen a Reception Class, vagy Reception Year-rel. Az általános iskolát, ami a magyar alsó tagozatnak felel meg körülbelül Primary Schoolnak hívják, ide 5-11 éves korukig járnak a gyerekek.
Az önkormányzat osztja be, melyik gyerek melyik környékbeli iskolába kerüljön, ezért érdemes jó környékre költözni, mert általában a legközelebbi iskolába, illetve ahol még van hely, oda osztják be a gyerekeket.
A gyerekek ugyanabban a csoportban és ugyanazzal a tanárral vannak egész nap.
Az állami iskolák mellett vannak még egyházi iskolák és független magániskolák (independent school). Ezekben többnyire kell tandíjat fizetni.
11 éves korukban a gyerekek új iskolát választanak, ahova 11-17/18 éves korukig járnak, ez a Secondary School.
A kiköltöző gyerekeket születési évüknek megfelelő osztályba kerülnek. Tehát ha jövőre 2015-ben kimegyünk, a gyerek hiába itthon 4-et fejezte be, odakint az ötödik év végére fog kiérni (július végéig tart az iskola), majd 2015. szeptemberében már hatodikos lesz.
Az iskola szeptembertől július végéig tart. Három "félévből" áll, úgynevezett Term-ből. A Term-ek között van szünet, illetve mindig van Félidős szünet, azaz Half-Term Holiday.
Nekem ez kifejezetten tetszik, egyrészt nyáron nem 11 hetet kell megoldani, csak 4-5 hetet, és a gyereknek is jobb, ha év közben tud többször pihenni.
Angilában teljesen más a megközelítés.
Egészen másképp tanulnak. A fő motívum, hogy arra kíváncsiak, mit tud a gyerek, nem arra, mi az amit nem tud. A másik kiemelendő dolog, hogy globalitásban tanítanak. Az egyes tárgyak nem különülnek el egymástól. Ha a görögökről tanulnak, akkor azon a héten a görög szobrászat, a görög irodalom, építészet, történelem egyszerre van napirenden.
Kerülik a stresszt.
Nagyon figyelnek arra, hogy a gyerekeket ne érje stressz és kudarcélmény. A tanárok többsége nagyon elhivatott, igaz, megközelítőleg sincs rajtuk olyan nyomás és kényszer, mint Magyarországon.
Judit, őt a Határátkelő blogon találtam: a legjobb és legátfogóbb írás, amit az angol iskolarendszerről találtam:
Az iskolai „karriert" úgynevezett Key Stage-ekre, röviden KS, magyarul kb. kulcs szakaszokra osztják.
A KS1, az egészen kicsik – elsősök és másodikosok - sokszor még teljesen külön suliba járnak, legalább is a mi környékünkön, aztán harmadiktól hatodikig tart az általános iskola, a KS2.
Hetediktől tizenegyedikig van a középsuli (KS3 és KS4) – hatodikban jelentkezni kell max 3 helyre, és ismét csak az önkormányzat eldönti, ki hova kerül (gondolom, ugyanígy történik az első osztályos helyek kiosztása is).
Az iskolák körzetesítve vannak, így legnagyobb eséllyel a mi csemeténk is a körzetibe fog járni. Itt is lehet fellebbezni – mi megtettük, és sikerrel jártunk, úgyhogy nem reménytelen a dolog.
Az osztályozás
Az angol osztályozás teljesen más, mint a magyar, és számomra egyelőre megszokhatatlanul furcsa. Minden gyereknek van egy target grade-je, kb. „megcélzott jegy", amit az iskola szerint év végéig el kellene érnie.
Hogy ezt mi alapján állapítják meg, az rejtély – azt hiszem, bevisznek róla mindenféle adatokat egy számítógépbe, és az kiköpi a target gradet, amely adott esetben köszönő viszonyban sincs a gyerek korábbi teljesítményével és képességeivel.
A legkisebbik lányomnál – most nyolcadikos – levelek, szintek szerint megy az osztályzás: level 1-2 = semmit sem tud, level 3-4 = gyenge/közepes, level 5-6 = ez már elég tisztességes teljesítmény, level 7-8 = szuper jó. A leveleken belül is van még három szint, mondjuk 4-, 4 és 4+, szóval elég árnyalt a kép.
Csak úgy hétköznap az órán nincs felelés és osztályzás, csak dolgozatra vagy házi dolgozatra szoktak jegyet kapni. Évente háromszor van bizonyítvány, mivel itt nem két félévből áll az iskola, hanem három term-ből, szeptembertől júliusig, egy, időnként két hét szünettel minden term közepén és végén, 6 hét nyári szünettel.
A bizonyítvány
A bizonyítvány legtöbbször szöveges értékelés, leírja, hogy teljesít a gyerek az adott tárgyból, miben ügyes, miből kéne javítania, hol tart a target grade-hez képest, és milyen a szorgalma 1-6 skálán.
Nagyon nagy hangsúlyt fektetnek arra is, ki mennyit hiányzik, bizonyos – szerintem nem túl nagy – mennyiségű hiányzás már komoly büntetéseket von maga után. Amúgy jó tudni, hogy max 5 nap terjedelemig a hiányzást a szülő is igazolhatja, sőt a munkahelyen sem kell orvosi igazolás, csak ha 5 napnál tovább vagyunk betegek.
A középiskola
A középiskolában a gyerekek elég hamar szakosodni kezdenek. Nyolcadikig még mindenki többé-kevésbé ugyanazt tanulja, azután választani kell, ki miből szeretne GCSE-t (kb. érettségi?) tenni. Azt hiszem, ez nem mindenhol zajlik egyformán, ráadásul változni is fog a rendszer.
Nálunk továbbra is fog tanulni a gyerek angolt, matekot, science-t (fizika, kémia és biológia egyben) meg még néhány alap dolgot, és mellé fel kell vennie 6 általa választott tárgyat, melyekből a legkevésbé sikeres kettőt tizedikben majd leadja.
A választható tárgyak skálája igen széles: történelem, földrajz, mindenféle művészeti tárgyak, nyelvek, de vannak gyakorlatiasabbak is, üzleti tanulmányok, vendéglátás, stb.
Tizedikben és tizenegyedikben teszik le a GCSE vizsgákat – annyi tárgyból, ahányból akarnak/tudnak, de minimum 5 GCSE alapkövetelmény, ha az ember tovább akar tanulni. Van olyan tárgy, amit végig tanulnak, van, amit rövidebb ideig. A legtöbből többször is vizsgáznak, és a részeredményekből adódik össze a végleges osztályzat.
Vizsgák minden mennyiségben
Ezen a szinten az osztályzás már nem levelek szerint történik, inkább a magyarhoz hasonló skálán, de betűkkel: A* = csillagos 5, A-C = kb. 5-3, bár szerintem egy C teljesítményre Magyarországon kettest se minden iskolában lehet kapni. Vannak még további betűk is, de az lényegében mind megbukott – a CGSE csak akkor számít, ha legalább C.
Van egy BTEC nevű vizsga is, ez a gyakorlati tárgyakból, pl. számítástechnika, business, vendéglátás, stb. tehető, inkább a gyakorlati alkalmazásra fókuszál, azoknak való, akik nem egyetemen akarják majd tovább tanulni a tárgyat, hanem szakmai alapokat szeretnének szerezni.
Eddig 16 éves korig volt tankötelezettség Angliában – 11. után, aki akarta, abbahagyta az iskolát. A korhatár most 18 évre változott, így 11. után három opció van.
Aki dolgozni szeretne, aprenticeship-re jelentkezik, kb. az otthoni szakmunkás képzés, gyakran maguk a munkaadók szervezik. Szakmát lehet tanulni college-ben is, kb. otthoni szakközép, illetve tovább lehet tanulni Sixth Formban, kb. az otthoni gimnázium.
Ezekbe az iskolákba megint külön jelentkezni kell, de itt már nem az önkormányzat, hanem maga az intézmény dönt a felvételről, így többet nyom a latba a korábbi teljesítmény és a GCSE eredmények.
A Sixth Form kétéves és a többség összesen 4 tantárgyat tanul első évben, majd hármat a másodikban. Itt már tényleg a későbbi egyetemi felvételi tárgyakra kell koncentrálni. Az első – vagyis összességében a 12. évben tett vizsga az AS level, ez önmagában is egy - alacsonyabb - kvalifikáció, a végső vizsga pedig az A level, ez a legmagasabb középiskolai végzettség.
Egyébként mind a GCSE, mind az AS és A level vizsgákat központilag szervezik és egységes javítókulcs alapján értékelik, mint a magyar érettségit.
Bejutás az egyetemre
A legtöbb egyetemen nincs külön felvételi, bár mondjuk Oxfordban vagy Cambridge-ben van személyes elbeszélgetés. Az egyetemek megmondják, melyik szakra milyen eredményeket fogadnak el milyen tantárgyból.
Például a követelmény három A osztályzat vagy két A és egy B, és van egy lista, hogy melyik tantárgyakból lehet (nyilván nem veszik fel orvosnak, akinek zenéből van).
Amúgy az egyetemek – is – elég rugalmasak, mindenféle egyéb – skót, nemzetközi, stb. – végzettséget is elfogadnak. Főleg a kisebb egyetemek nem lehetnek túl válogatósak, amióta kilencezer font per év a tandíj, így minden jelentkezőt egyénileg bírálnak el.
Egyébként is az a tapasztalatom, hogy az angol iskolák nagyon rugalmasak, még ha papíron valami nem is látszik megoldhatónak vagy valamelyik követelménynek nem felelünk meg, érdemes megpróbálkozni a jelentkezéssel, előállni az egyéni kérésekkel. Aki a ridegebb és merevebb magyar iskolákon szocializálódott, kellemesen meg fog lepődni azon, hogy mi minden elintézhető Angliában.
Az oktatás teljesen ingyenes
Még egy, magyar szülők számára kellemes különbség – az angol oktatás teljesen ingyenes, nem kell tankönyvet, füzetet vásárolni, mindent az iskola áll. Azért vannak kisebb költségek persze, iskolatáska, színes ceruza, de a számológépet például a suli kölcsönzi némi betéti díj fejében.
Az egyetlen extra költség az egyenruha, ez szinte mindenhol kötelező. A legtöbb helyen meghatározott színű nadrág vagy szoknya (lányoknál szabadon választható, melyik), fehér ing, meghatározott színű pulóver iskolai címerrel, címeres nyakkendő, esetleg zakó is.
A zakó ára húzósabb lehet (de vehetjük használtan), a többi viszont nem drága, és mivel a gyerek minden nap az egyenruhát hordja, sokkal kevesebb kiadásunk lesz egyéb ruházatra, úgyhogy összességében megéri.
Engem először zavart, hogy nincs tankönyv – szerettem volna tanulni otthon a gyerekekkel, de nem tudtam, mit vesznek az iskolában, ha kérdeztem, miről tanultak, sokszor csak annyi volt a válasz, hogy nem tudom, nem értettem.
Azóta megtudtam, hogy az angol iskolákban nagyon szigorúan előírt tanmenet szerint tanítanak, és minden - de tényleg minden! –, amit tanítanak, megtalálható online, pl. itt. Így máris sokkal könnyebb otthon együtt tanulni, még ha a csemeténk nem is feltétlenül örül ennek a fejleménynek.
Nos, ennyit dióhéjban az angol iskolákról, remélem, hasznos volt. Sok sikert mindenkinek, aki gyerekekkel igyekszik boldogulni Angliában!"
Fentiek alapján a bennem kialakuló vélemény:
Mivel az iskolákba, még a Secondary schoolba is az önkormányzat lakcím alapján sorol be, fontos, hogy olyan helyre költözzünk, olyan helyen béreljünk lakást és dolgozzunk, ahol jó iskola van.
Számomra mi a jó iskola? Mi a fontos?
- kevés gyerek legyen egy osztályban
- minél nagyobb arányban legyenek az angol anyanyelvűek
- minél kevesebben kapjanak ingyenes ebédet (ez mutatja, hogy milyen szociális hátterű gyerekek járnak az adott iskolába)
- a tanárok fizetése (mennyire is motivált?)
- és végül az elért eredmények.
Az én fiam még Magyarországon kijárja a 4. osztályt, és utána kezdene csak kint. Ha 2015. júniusban kimennénk, akkor még 2015. július végéig beirathatnám egy kinti 5. osztályba. Velük járna még 6. oszályba is. Ez pont elég lenne, hogy megtanuljon angolul.
Utána a Secondary Schoolba járna. Azt gondolom, hogy a lakhelyválasztásnál inkább a Secondary schoolokat kellene jobban megvizsgálni, hiszen a tárgyi tudása a gyereknek már most is nagy, az alapján úgy gondolom be meg tudná állni a helyét egy erősebb, jobb iskolában is. A nyelv megtanulása és a Primary befejezése végett pedig elsődleges lenne, hogy kevés gyerekkel, sok angol anyanyelvűvel legyen egy osztályban.
Néhány fontos link az iskolákról:
Angol oktatási szintek és a hozzájuk tartozó feladatok: http://www.bbc.co.uk/bitesize/ks1/
Az angol iskolákról: http://www.ofsted.gov.uk/oxcare_providers/list
http://news.bbc.co.uk/1/hi/education/league_tables/default.stm
Tankönyvek és online oktatási anyagok (a KS1 szintet 7 évesen, a KS2-t 11 évesen kell tudni teljesíteni)
http://www.lettsandlonsdale.com/
http://www.oup.com/oxed/primary/oxfordreadingtree/
http://www.nelsonthornes.com
Iskolai rangsorok:
Primary school - http://primary-schools.findthebest.co.uk/
Secondary school - http://secondary-schools.findthebest.co.uk/
