Mától hivatalosan munkanélküli vagyok:))). 

Saját vállalkozásomat szüneteltetem, miután olyan gazdasági környezet, hogy teljesen ellehetetlenül az, aki becsületesen próbál meg dolgozni. Itt azt feltételezik, hogy ha nem jelented be, hogy mennyit kerestél, biztos csalsz. Fel sem merül, hogy mondjuk augusztusban, nem kerestél egy fillért sem. Ugyanúgy fizesd be a járulékaidat, mintha kerestél volna, mert biztos csak hazudsz. 

Minden meglévő munkámat belepasszírozzuk a férjem vállalkozásába, és bár itthonról én csinálok egy csomó mindent, nem kap tőlem állambácsi havonta 80-90 ezer forintot! Igaz, a biztosításomra így is fizetek - a semmiből elvileg ugye - havi 6800 Ft-ot, de hát ez már csak Magyarország. TB-t fizetni kell. A vérvételt meg 36 ezerért maszekban lehet levetetni, mert a háziorvos szerint ő nem írhatja fel, mert drága vizsgálat. (Igaz, csak annak kellett kiderülnie belőle, hogy van-e agydaganatom, vagy nincsen... Nincsen.)

Szóval mától hivatalosan, de bejelentés nélküli munkanélküli vagyok. Utánanéztem, ha bejelentkeznék munkanélkülinek, akkor is, de csak ha szerencsém van, akkor is csak 3 hónapig kaphatnék havi 35-40 ezer forintot...

Napok óta nyomaszt ez az október elsejei határidő, bár tudom azt, hogy továbbra is dolgozom, csak nem a saját vállalkozásomban, hanem a férjemében. És tudom, hogy van legalább fél évnyi tartalékunk, az Angliai útra félretett pénzen kívül. És tudom, hogy a férjem vállalkozása azért még döcög.

Ja, megpályáztam néhány állást, inkább csak brahiból, mert nem akarok Magyarországon más rabszolgája lenni, hiszen ha ezt szeretném, elvállaltam volna a szeptember eleji felkérést. Szerinted 42 évesen hány helyről kaptam bármiféle visszajelzést? Igen, eltaláltad! 0. 

Napok óta nyomaszt, hogy mi lesz majd mától. Tudom, hogy volt már ilyen, tudom, hogy valahogyan csak lesz, tudom, hogy mi igazán nem élünk nagy lábon. Egy kis vidéki panel, tartunk egy kutyát, na jó, ez luxusnak számít... Évente elmegyünk az országban többször, többfelé dolgozni, ilyenkor ezt kötjük össze a nyaralással. Nem veszünk ruhákat, nem veszünk drága cuccokat. Ja, fenntartunk egy autót, mert mindkettőnk a munkájához szükséges.

Mindazonáltal rettegek, szorongok és félek a kivetettségtől, a kilátástalanságtól, attól, hogy nem állok meg a magam lábán, hogy nem lehetek a magam ura.